Zsák Éva Indira nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus osztotta meg velünk gondolatait: milyen hatása lehet a babajelbeszédnek a beszédfejlődésre, a szülő és a gyermek egymáshoz kapcsolódására.  

Hamar-Szelényi Éva logopédus, gyógypedagógus írása a kézjelek használatáról saját szülői élménnyel fűszerezve.

A foglalkozások gyermekközpontúak voltak, a játék állt a középpontban. Kisfiamon láttam, hogy hétről hétre, hónapról hónapra hogyan nyílik meg, mert érdeklik a feladatok.

"Annál természetesebbet, mintsem hogy dolgokat és tevékenységeket utánzó mozdulatokkal idézünk fel, elképzelni sem lehet."

"Ez nemcsak egy „hobbi”, egy átmeneti dolog, hanem hosszú távon is jó hatásai vannak."

Varga-Bozsai Orsival már 5 éve találkoztam, amikor ikerlányaival járt babajelbeszédre. Orsit arról kérdeztem, hogy mi a véleménye anyaként és szakemberként arról, mennyiben csak az anya-gyermek kapcsolatról szól a babajelbeszéd.

Németh Zsófia pszichológus. Elsősorban azonban Anyuka, aki igyekszik ráhangolódni a gyermekeire és segíteni őket a kommunikációjukban és az esetleges testvérféltékenység feloldásában.

Olvasd el írását a Beszélő Babakezek programról:

„Nagyon jó korai kommunikációs eszköznek tartom. (...) A babajelbeszéd elősegíti babák önkifejezését, hiszen lehetőséget ad a gondolatok átadására még a beszéd beindulása előtt."

"A babajelek használata nagyban segíti az egymás közti megértést. Hihetetlen élmény volt a még nem beszélő gyerekem gondolatait szavak nélkül megérteni. (...)

Én kötelezővé tenném minden bölcsődében a babajelek használatát."

A babajelek szervesen beilleszthetők abba a nevelési stílusba, amelyet ma kötődő nevelésként emlegetnek. (...)