Beszélő Babakezek | Beszélő Babakezek

Beszélő Babakezek


A babák okosabbak, mint gondolnánk! Ezt megtudhatjuk a babajelbeszéd segítségével, amikor a kicsiny kezek „beszélni” kezdenek...

A tudományos kutatások szerint a babajelbeszéd hatására nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz a baba, kevesebb lesz a hiszti. A babajelbeszéd segíti a beszéd megértését, azáltal, hogy a hallási ingerhez látási és mozgásos ingert kapcsol, hamarabb kezdenek el beszélni a babák és gazdagabb szókinccsel, kreatívabban gondolkodnak, növekszik az önbizalmuk. Akkor is hasznos, ha már beszélni kezdett a gyermek, mert segíti az asszociációt.
A babajelbeszéd gazdagítja azt, amit a szülők amúgy is csinálnak a babáikkal. Evvel az új eszközzel, a babajelekkel segíthetjük mind a korai kommunikációt, mind a hosszú távú tanulást.

A babajelbeszéd számtalan előnye mellett nekem mégis a legcsodálatosabb az volt, hogy képes voltam bepillantani a beszélni még nem tudó babám gondolataiba, megtudhattam, mi az, ami különösen foglalkoztatja: felhívta a természet szépségeire a figyelmem avval, hogy jelelte a „HOLD”-at, amikor én csak a napi feladataimmal voltam elfoglalva és észre sem vettem a hold feljöttét.  Megtudhattam, hogy milyen okos is valójában a babám, amikor következetesen és pontosan jelelte a „CSILLAGOK”-at az égen és a sötét égbolton haladó csillagszerű pöttyöt pedig „REPÜLŐ”-nek. Megtudhattam, hogy milyen apró részleteket megfigyel és határozottan felismer egy könyvből olyan pici korában, amikor még nem beszélt. Fejből szoktam neki történeteket mesélni az esti altatásnál, de volt olyan családtagom, aki azt kérdezte, hogy „Minek? Úgysem érti, túl pici még hozzá”. A fiam erre teljesen rácáfolt, amikor egyik este éppen énekkel altattam, mondta nekem, hogy „me-me” (értsd.: mese) és jelelte a „LOVAT”, vagyis a jelek segítségével közölte velem, hogy már ne énekeljek annyit, hanem meséljek és az a mese a pónilóról szóljon! Fantasztikus érzés volt ilyen intenzíven kommunikálni a fiammal.

A babajelek segítségével a csecsemők és tipegők képesek „beszélni” a múltról, vagy nem jelenlévő tárgyakról is. A babáinkat nem ítéljük passzivitásra olyankor, amikor meséljük a nagyszülőknek, hogy jártunk ám az állatkertben néhány nappal ezelőtt, mert a még beszélni nem tudó gyermekünk is bekapcsolódhat a társalgásba. A kisfiam jelelte, hogy „MAJOM”, „FOGAT MOSNI”, vagyis láttunk majmot, aki egy fadarabbal piszkálta a fogát és még akkor beszéltünk róla, hogy biztos fogat mos. Jelelte a „MACKÓT”, aki „ALUDT”, vagyis nem is láttuk a medvét, mert biztos aludt :-) és a „TIGRIST”, aki „FÜRDÖTT”: épp akkor ment be a vízbe. Határtalan élmény volt így „beszélgetni”  mind a nagyszülőknek, mind a fiunknak!

Másfél évesen kezdett el beszélni a fiam, akkor kb. 100 jelet ismert már, amelyek segítették abban, hogy a beszéd előtt is hatékonyabban kifejezhesse igényeit, szükségleteit, érzelmeit, elmondhassa gondolatait.

Zentai Kata
a Beszélő Babakezek program vezetője