Éljük túl a dackorszakot!

Volt már problémád a hisztiző gyermekeddel? Vagy már előre félsz, mi vár rád a dackorszakban?
Kovács Mariann védőnő írása segít megérteni a hisztik okát és hasznos tanácsokkal lát el, hogyan kezeld őket.

"Védőnői munkám jelentős részét teszi ki a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos kérdéseinek megválaszolása. Tapasztalataim szerint a kisdedkor az első időszak, amely az újszülöttkori problémák után a legtöbb nehézséget okozza a szülőknek. Értetlenül állnak gyermekük megváltozott viselkedése láttán, mert nem tudják mire vélni az öntudatra ébredéssel járó erős önállósági törekvéseket, dacot, érthetetlen dühkitöréseket. Nem tudják örüljenek-e a megváltozott helyzetnek és büszkék legyenek-e a kicsi határozott akaratára, vagy épp nevelési módszereiket, ill. a családi hatásokat okolják ezért a kedvezőtlennek ítélt fordulatért. A legfontosabb teendőjük, hogy tisztában legyenek a folyamat természetességével és elkerülhetetlenségével, hiszen ez az énfejlődés egyik fontos állomása.

Gondos szülei segítségével az addig cuki és engedelmes csöppség megtanult jópár fontos dolgot, mozgásfejlődésének köszönhetően pedig kinyílt előtte a világ. Hajtja a vágy, hogy gyakorolja  megszerzett tudását, döntsön a számára fontos kérdésekben, megértse a környezetét és megértesse magát a család tagjaival. Ha pedig mindez akadályba ütközik, hatalmas frusztrációt él át.

A sokasodó hisztik miatt feszült szülők legfontosabb feladata, hogy megértsék, mi játszódik le gyermekük lelkében. Ezt követően pedig próbáljanak megegyezni abban, hogyan reagáljanak minderre. Alapvető fontosságú, hogy mindketten azonos elvek mentén szabják meg a határokat és kezeljék a hisztiket. A következetesség hiányát leginkább a gyermek sínyli meg, akinek állandóságra és érzelmi biztonságra lenne szüksége. Adott helyzetben azonnal megérzi szülei bizonytalanságát és az így megtalált gyenge pontokat kihasználva igyekszik majd befolyásolni a kialakult helyzetet.

A következetesség mellett a türelem megőrzése a legfontosabb feladat. Egyfelől ha a gyerek nyugodtnak látja a szülőt, ő is könnyebben lehiggad, másfelől pedig így megtanulhatja a frusztráció leküzdésének kívánatos módját is.

Szükség esetén megpróbálhatjuk elterelni a figyelmét (persze nem étellel, vagy édességgel), kedves közönnyel reagálni, vagy épp humorral kezelni a helyzetet. De kínálhatunk választási lehetőséget, ölelő karokat, vagy használhatjuk a fizikai erőfölényünket is. Sose törődjünk a környezet reakcióival és semmiképp ne engedjünk a hisztinek!

Egy toporzékoló gyermeket csitítgatni és észérvekkel meggyőzni teljesen felesleges próbálkozás, de miután lehiggadt, korának megfelelő szinten „beszéljük meg” vele a történteket. Nevezzük meg saját érzéseinket és fejezzük ki megértésünket a problémájával kapcsolatban.

Azonban rendkívül sokat tehetünk a tiltakozást, hisztit kiváltó helyzet megelőzésének érdekében is. Ha lehet, célszerű elkerülni a feszültséget keltő szituációkat, helyszíneket. Ügyelni kell a helyes kommunikációra: csak rövid, de határozott információkat osszunk meg a gyermekkel. Fogalmazzunk egyszerűen! Tartsunk szemkontaktust! Ne tegyünk fel olyan kérdéseket, amikre „nem”-mel válaszolhat, továbbá mi magunk is kerüljük a „ne” és „nem” szavak használatát!  Adjunk neki választási lehetőséget, adott esetben bízzuk rá a döntés lehetőségét.

Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megtanulja kifejezni magát, mert így megoszthatja velünk érzéseit és vágyait. A még beszélni nem tudó gyermek számára ennek egy könnyen elsajátítható módja a babajelbeszéd használata. A Beszélő Babakezek módszernek köszönhetően a kicsik gyorsan megtanulhatják a számunkra legfontosabb kézjeleket, melyek segítségével elárulhatják nekünk, mi jár a fejükben. Ezáltal csökken a meg nem értettségből eredő frusztráció, gyermekünk nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lesz."

 

Kovács Mariann védőnő

 

Fotó: BabaEmlékek