Több, mint egy átlagos babajelbeszéd-óra

Szerdán az történt velem, hogy teljesen elment a hangom. Nem fájt semmim, még a torkom sem, nem folyt az orrom, egyszerűen csak arra ébredtem, hogy nem tudtam megszólalni.

A Mini-Manóba igyekeztem Babakezek babajelbeszéd-foglalkozást tartani. Reggel azt hittem, hogy eszem egy cukorkát és elmúlik. De tévedtem… és a villamoson azon gondolkoztam, mit is lehet így csinálni, már nem is tudom lemondani az órákat, értesíteni a tanítványokat.

Ha már elmentem és a tanítványok is eljöttek, megtartottam az órákat. Az alaptanfolyamon kicsit furcsán néztek rám először: mit magyarázok annyit a kezeimmel? Ott elég sokat suttogtam is, hogy elmondjam, amit akartam.

Viszont a játszótanfolyamomat ennyire lelkesen még soha nem dicsérték meg.  "Élmény volt" - mondták, "mintha egy külföldire kellett volna figyelni." Ugyanis addigra már képtelen voltam arra, hogy bármilyen hang kijöjjön a torkomon, így végig jeleltem. Olyan dolgokat is, amelyeket normál esetben nem jelelek az órán, vagyis jelekkel beszélgettem, adtam instrukciókat, hogy mit csináljanak. Többen fogták az adást, és ez jó volt. Az tetszett a legjobban, amit Detti mondott: „Kata, úgy örülök, hogy beteg vagy! Fantasztikus volt az óra”- hát egy ilyen bók megfizethetetlen!

Tényleg jól vették a lányok az akadályokat, tolmácsoltak, énekeltek helyettem. Köszönöm nektek, hogy egy rettentően kellemetlen helyzet helyett felvidítottátok a napomat!

És köszönöm a SINOSZ-beli siket tanáraimnak, Turóczy Erikának, Mongyi Péternek és a többieknek, hogy ezt az élményt lehetővé tették!

Zentai Kata
Babajelbeszéd-oktató, a Beszélő Babakezek program vezetője

 

Hozzászólások

szucsdetti képe

Kata! Nem annak örültem, hogy beteg vagy, hanem, hogy ez által sokkal többet jeleltél az órán, így többet tanulhattunk. Kár, hogy holnap már nem lesz tanfolyam, mert most nekem van fülgyulladásom, be van dugva mindkét fülem, alig hallok valamit. Megint lehetne ilyen intenzív az óra ;) Na igen... Csak pozitívan! :) 

u.i.: Remélem azóta meggyógyultál!! 


Zentai Kata képe

Igen, már jól vagyok, bár a ti órátokat követő nap lemondtam a tanfolyamokat, nem lehetett tudni, hova fejlődik ez a hangszálgyulladás.

Hú, vigyázz magadra, a fülgyulladás se vicc! Enikővel legalább tudsz beszélgetni jelekkel. Nekem a fiam nem hitte el, hogy nem tudok megszólalni, állandóan nyaggatott, hogy "de Anya mondd!" És amikor csengett a kaputelefon, senki nem mozdult meg, én odamentem, de hát nem tudtam beleszólni... Mérges voltam a fiúkra. Később kiderült, hogy a fiam azt hittek "viccelek", azért nem szólalok meg.