A hónap sikertörténete: Titkos beszéd a lányommal

 

Apukák is szívesen bekapcsolódnak a babajelelésbe, sőt van, akinek akkora móka, hogy azt tervezi, megmarad köztük örökre ez a „titkos beszéd”.  

Zoli így írt nekünk:

selfie Rebussal„A kislányom 18 hónapos lett, és most is csak ugyanazt mondhatom, amit 8 hónappal ezelőtt: nagyon hasznos volt a Beszélő Babakezek tanfolyam. Rebeka már rengeteg jelet használ. Kíváncsiságból a napokban össze is számoltuk, 87 darab lett. Biztos van olyan, ami hirtelen nem jutott eszünkbe. De igen meglepett ez a szám is.

Ma már pár alkalom elég, hogy egy számára érdekes jelet megtanuljon. Másnap már gond nélkül alkalmazza. Néhány ismerősünk kérdezte, hogy visszaveti-e a gyermeket a beszédben az aktív jelelés. Tapasztalatom szerint inkább segíti. A kislányom ugyanis sokkal korábban kezdte kifejezni a gondolatait és ahogy fejlődik a beszédkészsége, egyszerűen csak átvált jelről a beszédre. Nem egyszerre kell megtanulnia kifejezni magát és kimondani az adott szót, hiszen a kifejezést már ismeri és ismeri rá a mi reakciónkat is. Zökkenőmentesen váltott az "Anya" és "Apa" jelről a kimondásukra . A "nem" talán túl jól is sikerült, ami persze egy ilyen korú picurnál várható is volt és lányként szinte kötelező.

Mivel a beszédben még többségben a szavak első szótagja a mérvadó, óriási segítség, hogy jellel meg tudjuk erősíteni hogy "bogár", „bohóc” vagy "bogyó", esetleg "madár" vagy "malacka" került szóba.
Persze most még a jelelés van előtérben. Ha megyünk valahova, ő figyelmeztet megszokott dolgokra. Így ha én el is felejteném a sapkát vagy a táskát magunkkal vinni, a kislányom azonnal jelzi. De örömmel hívja fel a figyelmünket arra is, ha meghallja a templom harangját, vagy a parkban ugató kutyust.

Izgalmas kérdés, hogy milyen hamar kialakul a fantázia és a mesélés készsége. Nálunk egy róka segíti a fürdés előtti és utáni procedúrákat. A pelenkázón öltözés közben mindig tájékoztatást kapunk a képzeletbeli rókáról, amint mondjuk épp banánt eszik a kiságy mellett.

Számomra a legmeglepőbb, hogy Rebeka elkezdett saját jeleket gyártani olyan kifejezésekre, amik fontosak számára és amikre mi még nem mutattunk neki alternatívát. Mivel szinte születése óta a takarók címkéjének morzsolásával szeret elaludni és mi eléggé elítélendő módon a címke jelét nem mutattuk neki (nem is tudjuk mi az igazi jele), ezért egyik altatás elején szépen összemorzsolta két ujját, ahogyan a címkével szokta, majd felmutatta magát a címkét is. Még egyszer megcsinálta, mert látta, hogy apa nem elég gyors felfogású, majd mikor egy nagy "ááá!!!" felkiáltást követően visszajeleltem és kimondtam, egy széles mosoly és bólogatás volt a jutalom.

Azóta a szemüvegnek és a fagyinak is alkotott jelet. A "fagyi" logikusan pár ujjunk megnyalása.

Nem fogom hagyni, hogy teljesen elfeledjük a jeleket, akkor se, amikor a verbális kommunikáció már teljesen felváltja. Kell a titkos közös nyelv és az se baj, ha később szívesen megtanulja a jelnyelvet is. Sok értékes barátság köthető minden új nyelv megtanulásával.”   

 

Zoli 8 hónappal korábbi élményeit itt olvashatod: babakezek.hu/blog/baba-apa-jelbeszed-ii

Neked is ekkora móka a jelelés?

 

Hozzászólások

Betti képe

smiley Ez nagyon aranyos volt! Én egyébként is nagyon szeretem az ilyen történeteket,annak meg különösen örülök,hogy nem csak olvasok róluk,hanem személyesen is tapasztalom,hogy sokkal szorosabb  kapocs lesz apukák és babák között. smiley

Betti


Öröm volt olvasni, és láttam magam előtt apukát és kicsi lányát, ahogy egy húron pendülnek jelelés közben :) A jelelés mindenkinek öröm, aki hagyja magát elcsábítani, és belevág  a közös játékba. :)

Czetiné B. Rita