Doni most már a kishúgát is hozza a játszótanfolyamra


babakezek fotóNagyobbik gyermeken, Dorián nemrég múlt 2 éves. Kicsi lányommal, Mirjammal nemsokára készülünk belevágni a Babakezek játszótanfolyamba, ő most 7,5 hónapos. Donival 9 hónapos korában kezdtünk el járni a Babakezek tanfolyamokra, és 1 évesen jelelt vissza először.  Onnantól kezdve már rohamos ütemben sajátította el a jeleket, minden nap újabb produkcióval lepett meg. 1,5 éves korára 150-200 körüli volt a jelkincse.

Donival mi folyamatosan jártunk az egymást követő játszótanfolyamokra, mert a kisfiam annyira szerette és élvezte. Én minden tanfolyamon tanultam újdonságot, Doninak talán az állandóság adott bizalmat és kedvet a tanuláshoz, az, hogy kiszámítható volt, milyen játékok lesznek. Egyszer nagyon meglepődtem, Doni odaszaladt Kata egyik kék játéktartó zsákjához, majd mutatta a cica jelét. Wow -gondoltam magamban, hiszen nem sejtettem, hogy egyévesen tudja, a kék zsákban mindig ott van egy cica. Még most is, amikor kimondom Kata nevét itthon, hevesen belelendül a MAJOM jelelésébe utánzó hangokkal kísérve és mutatja, hogy szereti. Ebből kiderül, hogy Doni kedvence a kismajmok lepedőben való dobálása volt a játszótanfolyamon.

Doni most már beszél, de például a szeretleket mai napig jeleli, ami nagyon megható.

A tanfolyam rettentő baba- és gyerekbarát. Végig leköti a babák figyelmét. Nagyon jók a mondókák, sok újat lehet tanulni. Tetszik, hogy nem mindig a sablonos mondókákat tanuljuk meg, hanem újakat is. Nálunk például a "Finom is a banán" című kis nóta mai napig állandó, minden banánevés közben énekeljük és jeleljük.

A Babakezek tanfolyam mindig olyan helyszínen és közösségben zajlott, hogy más kismamák és többek között én is nyugodtan tudtuk szoptatni babáinkat a tanfolyamon. Nem cicis babák pedig csak pihenhettek, bújhattak anyukéjuk ölében, ha elfáradtak. Szerintem manapság nagyon fontos, hogy olyan programra mehessen el baba-mama, ahol a baba és anyukája közötti szoros kapocs és initmitás megőrizhető.

A babajelbeszéd egy csodálatos dolog, és rengeteg élményt ad babának, szülőnek egyaránt. Az életünket a lehető legjobban megkönnyítette, hogy Doni egy éves korától képes volt kifejezni vágyait, érzéseit, mit szeretne. Például az asztal közepén lévő gyümölcsös tálból egyértelműen meg tudta mondani, hogy éppen melyik gyümölcsöt szeretné megenni: szőlő, narancs, alma, barack, szilva stb.

Rengeteget tanultunk Kata játékmódszereiből. Varrtunk zsákokat a játékoknak, ahogyan Kata javasolta. És szisztematikusan vannak így rendeszerezve, nagyon jó ötlet.

Az egyszerűbb és alapvető jeleket a család többi tagja is megtanulta használni: apa, nagyszülők. Így a nagymamára is könnyebben rá lehetett bízni, akár napokra is, hiszen ő is értette, hogy mi szeretne az unoka. Nagymama azt mondta, hogy a jelelés óriási könnyebbség és segítség nekik, enélkül nem is mernék elvinni a gyereket több napra.

Az én kisfiamnak ez remek szórakozás volt. Amikor jelelt és mi megértettük, mindig nagyon örültünk, nagyokat nevettünk együtt. Ez a reakció neki annyira tetszett, hogy újra és újra jeleni akart. Őt legjobban a mi reakcióink és válaszaink motíválták. Kiváncsian várom, hogy Mirit mi fogja motíválni, lehetséges, hogy más módszer, de úgy érzem, ha figyeljünk a babánkat, rá fogunk jönni, hogy ő mit szeretne elmondani nekünk.

babakezek fotóBíztatnék mindenkit arra, hogy ha nem jelel egyből vissza a babánk, ne adjuk fel, csak találjuk meg a motivációt. Mi 4 hónaig vártunk az első jelre. Megérte, mert az utána következő hónapokban, évben megértettük kisfiunk vágyait, nem voltak sírások és rengeteget mókáztunk. A babajelbeszéd természetesen nem csak arról szól, hogy szomjas vagyok és kérek-e még enni. Ez egy szuper segítség a mindennapokhoz. Donival mi nagyon sokat használtuk játékra, kívülről jelelte az összes mesekönyv tartalmát, állatokat, járműveket, fogalmakat, színeket. Kedvencünk persze a három Babakezek könyv. Amikor énekeltem neki, már mindig a következő oldal jeleit mutatta előre. Ebből tudtam, hogy igenis jól ismeri a szöveget, és tudja, mi következik egymás után. Egy nem jelelő babánál ezt az élményt nem éli át az ember.

Összességében mondom, hogy a babajelbeszéd mesés dolog, varázslatos kapocs, és amikor arra gondolok, hogy milyen csodát élhettünk át gyermekünkkel ennek köszönhetően, könnybe lábad a szemem. Az a gyermek, aki megszületett hozzánk, rendkívül közel tud kerülni ezáltal az egész családhoz.

Pálfy Évi, Doni (2 éves) és Miri (7,5 hónapos) anyukája