Egyszer egy anyukát igyekeztem meggyőzni a babajelbeszéd fantasztikus voltáról és kérdeztem tőle:
-    Ugye, megtanítja a gyermekét a pá-pá-ra?
-    Igen.
-   No, ez is egy jel, az elköszönés jele. És arra, hogy aludni? Arra megtanítaná-e? (és mutattam az aludni jelét, egy természetes gesztust: tenyeremre lehajtom a fejem.)
-    Nem, arra nem! Nem mutogatok.
És én itt abbahagytam a „meggyőzést”, mert ennél a pontnál hiábavalónak láttam a további beszélgetést. Nagyon sajnálom az ilyen gondolkodású embereket.

Azzal, hogy jeleket, gesztusokat használunk, csak gazdagítjuk, színesebbé tesszük a kommunikációnkat. Nem kell mindenkinek Beszélő Babakezekre járnia és a babajelbeszédet alkalmaznia, de elutasítani minden természetes gesztust és merevnek lenni nem lehet cél. Minden korosztálynak jók a gesztusok, hiszen élvezetesebb egy előadás is, ha az előadó gazdagon használja a gesztusrendszert, mint ha karót nyelve, merev kezekkel beszél.

A babáknak pedig egyenesen egy kincset adhatunk a kezükbe. A jelek, gesztusok figyelemfelkelőek. Segítik a babák számára a szavak megértését, hiszen jórészt szimbolikusak, és ha a még nem beszélő gyermekek használják is a jeleket, segítik, hogy megértsük őket.

Anyukák!
Szeretettel küldöm ezt a videót, amit egy kétnyelvű tanítványom mutatott nekem, amikor az egyes nemzetek gesztusnyelveiről beszélgettünk.
Hát igen, vannak nemzetek, ahol a jelek, gesztusok használata természetesebb! Férfimodellek mutatják be az olasz gesztusnyelvet. Nézzétek meg a videót:

https://www.youtube.com/watch?v=xyJW1wAUbHA

A babajelbeszédről itt tudhatsz meg többet: babakezek.hu/mi-a-babajelbeszed