Baba-apa jelbeszéd II.
2015. január 09. 16:26
Egy korábbi posztomhoz kapcsolódva szeretnék megosztani néhány apukától származó gondolatot és babajelbeszédes élményt.
„Nekem mint apának miért jó a jelelés? Mert közelebb kerülök a lányomhoz. Anyukája napi 24 órában vele van és az anyai ösztönei is segítik abban, hogy szavak nélkül is megértse babus gondolatait, de nekem felbecsülhetetlen érték, hogy "beszélgethetek" a kislányommal már 11 hónappal a születése után is. Az anyukájával összefogva tanítják apát "beszélgetni", így szinte sci-fibe illő módon kommunikálunk sokkal korábban, mint reméltem.
Pár napja a reggeli bandázás közepette én fejtettem meg Rebeka kérését, hogy mondjuk el a kedvenc papagájos verset a könyvből, amiért széles mosolyt és egy nagy ölelést kaptam fizetségül mindkét csajszitól.
Szóval nekem ezért tetszik ez a "játék". Már szinte előre látom azt is, hogy később, ha már beszél a kislányunk, akkor a jelelés egy titkos nyelvvé fog válni köztünk, amivel bármit megbeszélhetünk akár idegenek szemeláttára is.”
Zoli, Rebus édesapja
"A jelek erejét akkor tapasztaltam meg, amikor először mutatta az alig egyéves babánk az „apa” jelét. Először azt gondoltuk, a „lámpa” jelét mutatja, amit az elsők közt tanult meg. Szegény Mojzinak vörös volt a feje az erőlködéstől, ahogy folyamatosan jelelte: "apa". Amikor végre felismertük, mit mutat, megkönnyebbülten nevetni kezdett."
Ákos, Mojzi édesapja
„Először sok kérdés felmerült bennem a babajelbeszéddel kapcsolatban és tartottam tőle, de igazából eddig csak az előnyeivel találkoztam. Érdekes látni, hogy a kisfiam mit fedez fel először egy könyvben vagy egy képen. Sokszor olyan apró részletekre hívja fel figyelmünket, amikről nem is gondoltuk volna, hogy észrevette. Most, hogy már próbál szavakat mondani, feleségemmel ellentétben még sokszor nem értem, mit mond, de a jelek segítenek, és így nagyobb önbizalommal próbálkozik tovább. Rájöttem, hogy a gyerekek önmaguktól is sok jelet használnak, ezt a természetes dolgot bővíti ki még a jelbeszéd.”
Péter, Bence édesapja
Anyukák, csak biztatni tudlak benneteket, hogy ti is vonjátok be az apukákat a játékba!
És neked, kedves Apuka, milyen élményeid vannak? Várjuk a Te hozzászólásodat is!
Baba-apa jelbeszéd I. posztomat itt olvashatod.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólások
Mi bevontuk Apát! :-D
Mi bevontuk Apát! :-D
Nálunk apa annyira a "rabjává
Nálunk apa annyira a "rabjává" vált a jelelésnek,hogy azóta személyes ügye lett minden apának elmondani,hogy ki ne hagyja ezt a fantasztikus élményt. Ti is szoktátok ajánlani más apukáknak?
Betti
Nekem az a tapasztalatom,
Nekem az a tapasztalatom, hogy több apukát addig nem érdekel a téma, amíg vissza nem jelel a gyereke. Utána viszont minden ismerős apuka nagyon büszke volt a gyereke tudományára és igyekezett nem lemaradni. :-D
Hasonló a helyzet a
Hasonló a helyzet a nagyszülőkkel is.
Egyébként nekem van olyan ismerősöm,ahol apuka is lelkes babajelbeszéd "rajongó", pedig a baba még a pocakban van Az én saját véleményem az,ha apuka más baba körüli teendőkből is kiveszi a részét,akkor a jelelésnek is aktív részese akar lenni.
Betti